Ezeket a képeket egy kedves barátnőmtől kaptam. Köszönöm!

KÉPEK  MONGÓLIÁRÓL:

A hunok és mi

A Mongol Birodalom alapításának 800. évfordulóján Dzsingisz kán személye valóságos ikonná vált, a mongol kutatók körében pedig felértékelődtek a magyarországi hun emlékek… nagyon szeretnék bebizonyítani, hogy ők is a hunoktól származnak és kicsit irigyek ránk, hogy nekünk van hun-mondánk - nyilatkozza dr. Obrusánszky Borbála történész-orientalista a Múlt-kornak. Obrusánszky Borbála szerint a mongolista történészek azon az állásponton vannak, hogy a hunok hozták létre azt a sajátságos pusztai államformát, melynek egyes elemei évszázadokon keresztül megőrződtek. Szintén egységes álláspont alakult ki a xiong-nu és a hun nép azonosságáról, sőt a kínai nyelvészek azt is tudni vélik, hogy a xiong-nu kifejezés valójában egy hunnu alakot ad vissza, a régi kínai kiejtés alapján. Ma már azt is elismerik a hun kutatók, hogy a hunok egy sajátos, önálló kultúrát teremtettek meg Eurázsia-szerte, melynek elemeit megtaláljuk az eurázsiai népek között.

A mongol kutatók között sokan a mongolok őseit kívánják látni a hun leletekben, de ezt a leletek nem támasztják alá. A hunok europid jellegűek voltak, akiknél keleten megfigyelhető mongoloid jelleg is. Másrészt Ucsiraltu, mongol nyelvész szerint a hun nyelvből vált szét a török és a mongol, és ő a magyar nyelvben meglévő sok száz mongol szó eredetét abban látja, hogy egykor a magyarok is a hun birodalom részei voltak.

Obrusánszky Borbála két évet tanult Ph.D hallgatóként a Mongol Állami Egyetemen, ahol neves régészek és történészek oktatták, 2005-ben pedig Magyarországot képviselte az I. Nemzetközi Hun konferencián Szühbátorban, ahol előadást tartott a magyar méltóságnevek (vajda, bán, gyula) keleti, vélhetőleg hun eredetéről. Az elmúlt két évben tanulmányuton volt Kínában, meglátogatta Tongwancheng (Fehérvár) városát, a Yinchuan-ban lévő hun pagodát, azonosította Gao Ping várost, a mai Guyuan-t, továbbá lefordította Zagd Batszajhan mongol régész hunokról szóló könyvét, hogy a magyar tudományos közélet is megismerkedjen a hun történelem és régészet legújabb eredményeivel.

OB mondja: „Mongóliában mindenki ismeri hazánkat, főleg azt tudják rólunk, hogy itt volt Attila király központja. Mélyebb ismeretekkel azonban nem rendelkeztek rólunk. Mongóliában én ismertettem meg a kutatókat a krónikáinkban lévő hun történettel, sőt, le is fordítottam mindezeket mongol nyelvre, hogy a mongol kutatók is véleményt alkothassanak róla. Azóta a szakma a hun birodalom népeinek tart minket, és megnőtt az érdeklődés a magyarországi hun emlékek iránt. Sajnos a megfelelő magyar érdeklődés hiánya meggátolja az együttműködést, pedig egy közös nemzetközi kutatás révén új eredményeket lehetne produkálni. A Magyarországon is járt régészek és folkloristák pedig egyértelműen azt állítják, hogy a magyarság anyagi kultúrája belső-ázsiai eredetű.”

OB mondja: „Ucsiraltu mongol nyelvész azt állítja, hogy a magyar és a mongol nyelvben meglévő hasonlóságok amiatt vannak, mert mindkét nép a hun birodalom része volt. Ezt az álláspontot egyébként több magyar nyelvész (Fogarasi János, Munkácsi Bernát, Szentkatolnai Bálint Gábor, stb.) is osztotta korábban, csak elméletük azóta feledésbe merült. Történetileg bizonyítható, hogy a Kárpát-medencei hun birodalom bukását követően a hunok birodalma nem tűnt el, hanem a kelet-európai sztyeppéken az 6. században még létezett: pont ott volt a pontuszi hun állam, ahová a magyar történeti hagyomány a magyarok őseit helyezte, vagyis a Meotisz-tó vidékére. Bár az is elképzelhető, hogy maradtak hunok a Kárpát-medencében, hiszen egy-egy birodalom bukását követően nem menekül el, vagy tűnik el hirtelen mindenki. Erre a legjobb példa a déli hunok története, akik még a 7. századig a mai Észak-Kínában éltek, és megőrizték régi hagyományaikat. A hun maradékok történeti hagyományát egyébként a székelyek őrizték meg, melyet érdemes lenne újraértékelni.”