Az összehangolódás a másik emberrel úgy történik, hogy figyelünk a másikra. Úgy, hogy megfigyeljük a másik gesztikulációját, és testbeszédeit. Valamint azt is, hogy milyen berögzött szokásai vannak: pld napi teendők a konyhában, mosdóban és ezeknek az egymás közti megosztása.
Az ember energialény, kisugárzásával megjelöli a megszokott helyeket és ezért szeret ugyanazon a helyen tartózkodni vagy ugyanarra a helyre ülni, feküdni.
Megfigyelhetjük azt is, hogy szívesen ülünk vagy fekszünk a másik helyére, ha az nincs éppen otthon.
Ezzel a belső én az összehangolódást erősíti.
Amikor a másikkal összehangolódunk, gondoljunk akár a szexre is, akkor keressük a másik fekvőhelyét, érezve annak kisugárzását. Így ráhangolódunk és elfogadjuk a másikat. Hogy mindez így legyen, nem kell feltétlenül szexuális együttlétnek történnie. |