Ez a gyakorlat, mint minden más gyakorlat, az ősi kultúrából táplálkozik. A Nap az az életet adó forrás, amely az emberben is bent lakik szeretet és fény alakjában.

A napgyakorlat lényege: nézzünk a felkelő és lenyúgvó Napba, de eleinte csak kis ideig. Erre azért van szükség, hogy a szemünket szoktassuk a napfényhez. A Napba nézés után csukjuk be a szemünket, de ne álljunk már szemben a Nappal, mert akkor a külső fény elnyomja a bennünk lévő fényt. Próbáljunk sötétebb helyre menni. Legyünk türelmesek! Először csak pár másodpercig fog megjelenni a fény a csukott szem által. De ahogy szoktatjuk szemünket a Naphoz, ez a fénypont egyre tovább fog bennünk tükörként működni. A későbbiek folyamán, amikor nagyobb gyakorlatra tettünk szert, hogy önmagunkban látjuk a Nap fényét, nyitott szemmel fogjuk látni a fénykorongot, amelyet mi fogunk kivetíteni a tárgyakra. A cél az, hogy minél tovább tudjuk ezt a fénykorongot ott tartani, ahová kivetítettük.

A napgyakorlat célja:  Hogy a bennünk szunnyadó ősnap energiáját elő tudjuk idézni. Erősíti a koncentrálást, a látást, a "természet feletti" dolgok meglátását. Ez egy alapgyakorlat. Fejleszésével olyan dolgokat láthatunk meg, amit a tudósok még csak most kezdenek sejteni.