Hát ha valami felesleges az ember életében, akkor ez az. Nézzük meg, hogy miért? Mi okozza? Mi értelme van? Mi jó benne?

A harag gyökere a beképzelt ego. Nagy élettelen "fa", de másokkal és önmagunkkal szemben   teli fájdalommal. Az emberek sok mindenért megharagszanak: ha becsapják, kihasználják, megsértik őket. Ha valaki megharagszik a másikra, akkor jól érzi magát? Milyen a közérzete?

A harag olyan, mint amikor egy lándzsával megsebeznek valakit és a lándzsa hegye beletört és viszi magával ezt a sebet és ezt a hegyet és alig várja, hogy ezzel a heggyel sebet üssön máson. Életünkben találkozunk olyan eseményekkel, amelyek igazságtalannak tünnek. "A harag rossz tanácsadó", mondják, és ez igaz is. Mert a sértett egonk az, ami fáj. Minél egoistább valaki annál nagyobb a haragja. A haragot örökölhetjük is! Mint minden dolog, ez is a múltban keresendő. Legyél figyelmes és megértő! Ne haragudj meg másra csak azért, mert rád haragszik! Ha harag van, akkor szeretethiány van. A haragvó ember nem tud szeretni, csak a megértés és a szeretet haragmentes.