[1255-1236] [1235-1216] [1215-1196] [1195-1176] [1175-1156] [1155-1136] [1135-1116] [1115-1096] [1095-1076] [1075-1056] [1055-1036] [1035-1016] [1015-996] [995-976] [975-956] [955-936] [935-916] [915-896] [895-876] [875-856] [855-836] [835-816] [815-796] [795-776] [775-756] [755-736] [735-716] [715-696] [695-676] [675-656] [655-636] [635-616] [615-596] [595-576] [575-556] [555-536] [535-516] [515-496] [495-476] [475-456] [455-436] [435-416] [415-396] [395-376] [375-356] [355-336] [335-316] [315-296] [Korábbi] [Archívum]
Végtelen óceán cseppjei összeérnek,
mint rengeteg sok lélek.
teremtés az apánk,
mindenség az anyánk.
Szeretett energiája köt össze bennünket,
ő tartja, fen szívünket, lelkünket,
Isten végtelen óceánja lakhelyünk,
hová mindég visszatérünk.
valaki
|
Ne siess most pihenj kicsit.Ragadd meg ezt a pillanatot
Mikor ídőtlen létezhetsz és a múlt örömeire gondolhatsz.
Érzed ugye,hogy kitárulnak a kapuk,és érzed életed ajándék azoknak
kik úgy szeretnek téged..
Kívánok neked nagyon szép hetet.Szeretettel ölellek.Luna
|
Köszönöm a szép üdvözleteket, és kellemes hetet hetet kívánok: Kalypszo
|
Köszönöm a Nőnapi Megemlékezést. |
Egy napon, egy fiatal megállt egy nagy város központjában és mondogatni kezdte a járókelőknek, hogy neki van a legszebb szíve a világon. Nemsokára nagy tömeg gyülekezett körülötte és mindenki az ő csodálatos szívét bámulta. Semmi hibája nem volt az ő szívének. Egy karcolás, egy seb, egy repedés, semmi. Mindenki úgy találta, tényleg ez a legcsodálatosabb szív, amit valaha is látott... Az ífjú nagyon büszke volt a tökéletes szívére és továbbra is dicsérgette önmagát.
Egyszercsak a sokadalom közül egy öreg közeledett. Csendes hangú, mintha csak önmagához beszélne:
- És mégis, az Ő szívének a tökéletessége nem hasonlítható az én szívem szépségéhez...
Az összegyült tömeg kezdte az öreget figyelni, és az ő szívét. Az ífjú is kíváncsi lett, ki merészeli ezt tenni, össze akarta hasonlítani a két szívet.
Egy erős szívet látott, melynek dobbanásai messzire hallatszodtak. De tele volt sebekkel, helyenként a hiányzó darabokat másokkal helyettesítették, amelyek nem illettek oda tökéletesen, helyenként meg nem is pótólták, csak a fájó seb látszott.
- Hogy mondhatja, hogy neki van a legszebb a szíve? -suttogták az elképedt emberek.
A fiatal, miután figyelmesen szemügyre vette az öreg szívét, a szemébe nézett és nevetve megszólalt:
- Azt hiszem, viccelsz, öreg. Nézd az én szívemet- ez tökéletes! A te szíved tele van hegekkel, sebekkel- csak könny és fájdalom.
- Igen, szólt az öreg. A te szíved tökéletes, de soha nem cserélném el az én szívemet a te szíveddel.
Látod...minden seb a szívemen egy embert jelent, valakit, akit megajándékoztam a szeretetemmel - kiszakítok egy darabot és a mellettem élő embernek adom, aki néha viszonzásul ad egy darabkát az ő szívéből. Mivel ezeket a darabokat nem lehet miliméterrel mérni, ilyen szabálytalan lesz, de ezeket nagyon becsülöm, mert arra a szeretetre emlékeztet amit megosztottunk egymással.
Néha csak én ajándékoztam darabokat a szívemből, semmit nem kaptam cserébe, még egy darabkát sem a szívükből. Ezek a nyilt sebek, az üregek...hogy szeresd a körülötted élőket, mindig egy bizonyos kockázatot feltételez. Bár vérző sebeket látsz, amelyek még fájnak, mégis...azokra az emberekre emlékeztetnek, akiket így is szeretek, és talán egyszer visszatérnek, hogy az üres helyeket megtöltsék a szívük szeretetével.
Érted most, kedves fiam, mi az én szívemnek az igazi szépsége?- fejezte be az öreg csendes hangon, meleg mosollyal.
A fiatal, könnyezö arccal, bátortalanul odalépett az öreghez, kiszakított egy darabot az ő tökéletes szívéböl és reszkető kezekkel az öreg felé nyújtotta. Az öreg elfogadta és a szívébe rejtette, majd ő is kiszakított egy darabot az ő csupa gyötrelem szívéből és a fiatalnak adta. Igaz, hogy nem illett oda tökéletesen, de így is szép volt.
A fiatal bámulta a szívét, amelyre már nem lehetett azt mondani, hogy tökéletes, de szebb volt mint valaha. Mert a valaha tökéletes szíve most az öreg szívének a szeretetétől dobogott. Egymásra mosolyogtak, és együtt indultak útjukra.
Mennyire szomorú ép szívvel bandukolni az élet útjain. "Tökéletes" szívvel, amelyből hiányzik a szépség...
Ölellek: ISA :) |
Drága Idracsád!
Nagyon szépen köszönöm
a Nőnapi megemlékezést!
Szeretettel ölellek: Rita |
Szeretettel gondolok rád:Costello :)
|
Kellemes hétvégét kívánok, nagy szeretettel:Jhonny
|
Kedves Idracsád.
Legyen szép, mosolygós hétvégéd.
szeretettel Zsóka
|
"Amint a szimfóniának szüksége van minden egyes hangjegyre, amint a könyvnek szüksége van minden egyes szóra, amint a háznak szüksége van minden egyes kőre, amint az óceánnak szüksége van minden egyes vízcseppre, amint az aratásnak szüksége van minden egyes gabonaszemre, az egész emberiségnek szüksége van terád, ott, ahol te vagy, egyetlen, s így helyettesíthetetlen."
Kedves Idracsád!
Csodás hétvégét kívánok! Szeretettel: Manócska |
a viz elfed és konzervál B, |
"Én azt hittem, enyém a tenger,
Amelynek mélyén a gyöngy terem.
Én önpusztító gyötrelemmel
E kincset vágytam szüntelen.
Lebuktam ím és fölmerültem,
Szorítva gyöngyház álmokat.
Megsebzett szívvel, szelídülten,
Felnőtt lettem egy perc alatt."
Drága Idracsád!
Nagyon kellemes és pihentető
hétvégét kívánok! Remélem végre
a tavasz is megtalál minket!
Nagyon nagy szeretettel gondolok rád: Rita |
A hegyekben most nyílnak a tavaszt hozó virágok.
Sok szeretettel: Fénylélek
"Kelj bársonylombú, halk lehelletű,
borús tavasz a völgyön és hegyen,
hogy majd ha eljön az idő, legyen
a sebre fű.
Tavaszi erdő, jó szorosra fond
sűrű, sötét lombod hálózatát,
hogy majd ha éjjel elbúvunk alád,
födjön a lomb.
Kegyes Természet, szánd meg a magyart,
adj néki ágyat, sátoros vadont,
nőjön a sebre ír, a búra lomb,
s a sírra hant...
Kosztolányi Dezső" |
Idra folyamatosan ismételtették velem, hogy emlékezzek ,hogy ott jártam. és arra ,hogy ki vagyok. Ne hogy megkérdezd, hogy ki vagyok..és ,hogy ez mit jelent mert csak annyit tudok ,hogy fontos..azt nem ,hogy mit jelent mind ez. Anaisz |
Szerbusz rága Idra. Egy különös álmomban Indiában jártam. Ahol egy Asramba vittek minden nap ahol egy szöveget mondattak el velem..és mutattak egy táblát ahol ott volt a nevem. Felkeltem és te és Arun jutottatok eszembe. Rohantam ide drága Idra. Nem ismerem az értelmét sem az álomnak sem annak mi ez a sürgetés bennem, hogy itt legyetek veletek. Azt tudom, hogy nagyon szeretlek és ölellek. :)))Anaisz |
Szia!
Lassan közeledik a húsvét..
Ilyenkor elszoktam kezdeni felkutatni hol lehet finom házi sonkát vásárólni.És persze szép tójásokat.
Remélem mire eljön a vásárlás ideje az idő is kedvez majd nekünk
Addig is mindenkinek vidám napot kivánok
Kati és Macsekok |
A tündék búcsúja
Embergyermek, aludj szépen, kezdődik egy új világ,
Az erdeinkben kialudt fény, álmaidban él tovább.
Embergyermek, ne riadj fel, mi most csendben elmegyünk,
Nélkülünk kell felnőnöd, de mindig tudd, emlékezünk.
Embergyermek, aludj csendben, ez is csak egy éjszaka,
Amit a sötétben hallasz, csak a szellő halk szava,
Nem lámpást látsz, a fák között csak egy fénybogár suhan,
Nem lehet ez hullámverés, hisz a tenger, messze van.
Embergyermek, aludj tovább, aludj amíg tart az éj,
Fehér hajót álmodj, amely Nyugat felé útra kél
Álmodj aranyló nagy fákat, miket egy nép itthagyott,
Álmodj harcot, álmodj táncot és egy messzi csillagot.
Embergyermek, aludj mélyen, álmod legyen csodaszép,
Reggel mikor felébredsz már, nem fogsz látni semmit még
Várnod kell és fel kell nőnöd, nem maradhatsz kisgyerek
Egyszer majd, az erdőt járva rájössz: nem vagyunk veled.
Nagy szeretettel gondolok rád és ölellek:Isa :) |
Kívánok neked kellemes hétvégét, és a közelgő Nőnap alkalmából fogadd -e pár sorom és képet ,amit magam készitettem.Puszillak..Ilcsi.
A férfiak öröme és gondja mi vagyunk .mi Nők.Mi vagyunk az életük, fájdalom és örömük,másik felünk, nélkülünk nem dobog szívük és ne forog az agyuk.Mi vagyunk a végzetük,
|
[1255-1236] [1235-1216] [1215-1196] [1195-1176] [1175-1156] [1155-1136] [1135-1116] [1115-1096] [1095-1076] [1075-1056] [1055-1036] [1035-1016] [1015-996] [995-976] [975-956] [955-936] [935-916] [915-896] [895-876] [875-856] [855-836] [835-816] [815-796] [795-776] [775-756] [755-736] [735-716] [715-696] [695-676] [675-656] [655-636] [635-616] [615-596] [595-576] [575-556] [555-536] [535-516] [515-496] [495-476] [475-456] [455-436] [435-416] [415-396] [395-376] [375-356] [355-336] [335-316] [315-296] [Korábbi] [Archívum]
|