A pünkösdi ünnepkör
Áldozócsütörtök
A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja.
Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta.
Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.
Mit ünneplünk Pünkösdkor?
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered.
Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást
(ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő
ötvenedik napon Sabouthkor.
A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után,
az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt,
s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.
"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának.
És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése,
és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek,
és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel,
és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk." (Csel 2:1–4)
Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték,
megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
Kati és Macsekok |