[Későbbi] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1] [Archívum]
....holdunk a vénusszal
..B.B. |
Drága Idracsád!
Köszönöm dicsérő szavaidat.Mond napsika felhőcskéjét láttad már?
puszillak:Napsi |
Nagyszerű családi mulatság a lámpás faragása. A legmegfelelőbb a klasszikus narancsszín Jack O'Lantern fajtájú tök, melyből vegyünk jó kiállású - nagyméretű, sima felületű - darabokat. A töknek vágjuk le a tetejét - kalapját -, így könnyedén kikaparhatjuk a belsejét, a magokat is. Így tudunk az üregbe mécseseket tenni, hogy a lámpás világítson. A kívánt motívumot érdemes megrajzolni papíron, majd a tökre rajzolni és éles késsel megfaragni. A faragásnál érdemes mindig a kisebb részeket faragni előbb, és középről a minta külseje felé haladni: azaz előbb a szemet, majd a szemöldököt s így tovább. A nagyobb részeket pl. száj, érdemes nem egyszerre kivágni, hanem részletekben, így biztosan nem reped szét a tök. Ha olyan darab is kiesett a tökből, amit nem terveztünk, akkor fogpiszkálóra szúrva visszailleszthetjük.
Ha a mécses vagy gyertya minduntalan elalszik, akkor a tök vagy túl szeles helyen van, vagy nem elég nagyon a rések rajta, hogy elég levegő legyen az égéshez. Tovább fog kitartani a töklámpás, ha azokat a felületeket, ahol vágás van, bekenjük növényi olajjal vagy petróleummal, vagy amikor nem használjuk - nappal -, vizes ruhát borítunk rá.
A tökfaragáshoz biztos kéz kell, a kisebb gyerek kedvét sem szegjük, ha ők közben kisebb tököket festhetnek, vagy dekorálhatnak, ehhez legyen otthon festék, ragasztó, őszi termések, bogyók, felhasználható zöldségek. Fogpiszkálóval rögzíthetjük a mókás tökfej retek-szemét, almaszelet-fülét, zöldhagyma-haját, paprika orrát. A masszívabb "testrészek" rögzítéséhez kisebb kalapács is elkél, ebben segítsünk a gyerekeknek.
Kati és Macsekok | |
|
Drága Idracsád!
Lassan itt a hétvége, kitartás:)
Legyen nagyon kellemes napod!
Szeretettel gondol Rád: Rita |
....fogyókúra,..fogyasztó túra
B.B. |
Mikor kigyúlnak a fények, pajkos tündérek zenélnek! Huncut mosollyal Rád kacsint, kicsi kendőből csillámot hint! Így adja át az üzenetet: szép álmokat NEKED!
szeretettel gongolok rád |
Luna. |
Drága Idracsád! Elnézést kérek az elmaradásomért, de pusztán technikai akadály lépett fel! A hiba elhárítása még mindig folyamatban van, de azért már vagyogatok! Nagyon sok szeretettel gondolok Rád, Nyúlmami |
Szeretettel gondolok rád:) Ölellek: Tündérke:) |
Levél az ápolónőhöz
Lát engem nővérke? Amikor rám néz azt gondolja: mogorva öregasszony, lassú, mindenben bizonytalan, zavart tekintetű, aki mindent lepecsétel amikor eszik, nem felel, amikor maga elégedetlenkedik, aki nem veszi észre, hogy fogytán a kedve, ereje. Olyan, mintha nem tudná mit csinál, minden lépcső magas neki, és nem látja, hová-merre tart. Aki akarat nélkül tűri, hogy mindent, más csináljon vele, etessék, fürdessék és egyebek. Ilyennek lát? Nyissa ki a szemét, nővérke, nézzen rám. Szeretném elmesélni, ki vagyok én, aki itt csendben ül, akkor eszik és iszik, mikor maga nővérke, úgy akarja. Nézzen rám!
Tizéves kislány vagyok, akit a szülei úgy szeretnek! Tizenhatéves, csinos lány, aki arról álmodik, hogy majd egy férfié lesz ... Húszéves menyasszony, akinek szíve meglódul a gondolatra is, hogy hamarosan hűséget esküszik, s azt be is tartja. Huszonötéves: kisbabája van, Harmincas: gyerekei cseperednek, önállósodnak. Negyvenes: gyerekei felnőttek, kirepültek a házból. Itt a férjem, még mindig örülünk egymásnak. Ötvenéves koromban? Jönnek az unokák, kitöltik napjainkat, gyerekzsivajtól hangos a ház, újból vannak gyerekeink, a szerelmemnek és nekem. Sötét napok közelítettek, meghalt a férjem. Jövőm a magány, a szomorúság. Az enyéim saját gondjukkal-bajukkal vivódnak, az emlékeimnek élek és a szeretet van velem. Az ember elszürkül, ha öreg és beteg, kicsit tán ütődöttnek is látszik. De hát egy öreg asszony vagyok, bája tűnt és ereje fogyott. Ebben a testben mégis egy fiatal lány lakik! Emlékszem örömeimre. Emlékszem fájdalmaimra! Szeretem és újra átélem az életem, mely olyan gyorsan elröpült. Elfogadom a hideg tényt, hogy semmivel sem tudok szembeszállni. Ha felnyílna a szeme nővérke, sosem csak egy mogorva öregasszonynak látna. Jöjjön közelebb hozzám, nézzen rám!
Ezt a verset egy idős asszony irta, aki hosszú évekig Skóciában egy öregek otthonában élt. A növérek, az ápolók, de még az orvosok is zavartnak tartották. Halála után találták meg ezeket a sorokat.
Drága Idracsád!
Legyen nagyon szép napod, sok szeretettel gondolok Rád, puszillak: Sissi |
Ó, mi ez a bús-borús sóhaj, Éj-tündér zokog, s márvány könnyeket hullajt. Koppan, roppan a néma csend, S a kitikkadt föld alatta széthasadva reng. A Tél kél táncra, hívogatja egy időn túli világba, Majd fátylával betakarja, s csókot lehel orcájára. Vidámság tündére mátkáját siratja, Bújában, bajában tán sosem leli útját újra e világba.
De talán hegy mögött, völgy alatt, Az eső mögötti országban, Éj-lány újra a csillagokat hordja hajában. A Holdsugár megcsókolja homlokát, Vadrózsa fon neki koronát, Hord ő csillagfényből szőtt ruhát. Vidámság tündére kíséri táncba aráját, Perdülnek, fordulnak a végtelenen át.
Szeretettel,Nikit |
„Kiskanállal iparkodunk kimerni a tengert, és valahányszor azt képzeljük, van valami, látszatja ,egy szempillantás alatt még több a megoldásra váró probléma ,mint volt.”
Kati és Macsekok |
Drága Idracsád!
Újra itt vagyok... Sajnos ez az egy hónap gyorsan elrepült, viszont csodálatos emlékekkel jöttem vissza!!
Hálásan köszönöm, hogy akkor is gondoltál rám és jöttél amikor én nem tudtam!!
Szeretettel gondolok Rád: Rita
Egy új képet készítettem Nektek:
|
[Későbbi] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1] [Archívum]
|