[Későbbi] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1] [Archívum]
Szeretettel - csupi - :-) |
valahol e világon kívül valamikor az időn túl valami köröttünk vagy bennünk megállt összefogództunk érintések nélkül percek kövein jártunk léptek nélkül és egymáshoz jutottunk utak nélkül.
Kellemes holnapot,mégszebb jövőhetet.
Puszillak.Luna | |
Egyedül az éjszakában.
Leszáll az éj. A Hold már, fényesen ragyog. Körülötte elszórtan, hunyorgó csillagok. Megpihen a természet, szendereg a táj. Lágyan ringatódzik a tavon a holdsugár.
A tóparton ülök, a föld még őrzi a nap melegét. A távolba merengve, hallgatom az éjszaka zenéjét. Lábamnál apró neszezéssel a hullám partot ér, Nesztelen repüléssel köröz egy éhes denevér.
Ezernyi hangján szólít meg az éj. Lágy suttogással köszönt néhány falevél. A közelben hangosan béka kuruttyol, A fű közül, a tücsök zenével válaszol.
A tó a holdfénytől ezüst ruhát kapott, Vidáman táncolnak tükrén a hullámok. A partról szomorúfűz halvány sziluettje, Borul bánatosan az ezüst víztükörre.
Néhol csobban a víz, a sás halkan susog, Mégis úgy tűnik, nincsenek is zajok. Olyan nyugodt, békés, idilli ez a táj. A lelkem ennyi szépségtől szinte fáj.
Szomorú arcomat az ég felé emelem, A Holdat keresi fáradt tekintetem. Hányszor sírtunk át együtt az éjszakát? Hányszor zokogtam el a lelkem bánatát?
Most is holdfényben füröszti meg arcom, Megpróbálja lemosni, a szomorúságom. A csillagok is huncutul rám kacsintanak, De nyomát sem látják arcomon mosolynak.
Felkelek, és lassan aludni indulok, A sötétség feketén köröttem' imbolyog. Kézen fog a magány, ő kísér utamon, Az egyedüllét terhét cipelem vállamon...
Kati és Macsekok |
Olyan furcsák vagyunk mi emberek A lelkünk sír, az ajkunk nevet. A másikról azt hisszük, boldog talán, S irigykedünk egy vidámabb mosolyán. (Dante)
Szeretettel gondolok rád ölel Margó |
..barátság---jó lét
B.B. |
B.B. |
"Tombolunk, a szakadék felé rohanunk, valami ismeretlen
dolog közeledik felénk a jövendőből, valami recseg-ropog
a talpunk alatt, valami meghal mellettünk, ez mind igaz, de
egyrészt tudunk meghalni, másrészt azonban nem vagyunk
hajlandók életünket megterhelni, és a halált szolgálni, mielőtt
elvitt volna. Az élet az életért van, nem pedig a halálért."
Szia!
Kellemes,nyugodt estét:)
Kati és Macsekok |
"Én is imát mondok majd értetek,
Hogy boldog lehessen szívetek.
Ha rám gondoltok soha ne sírjatok,
Hiszen szívetekben jó helyen vagyok."
Szeretettel gondolok Rád: Rita |
Halloween and the Ghost Head Nebula
|
November 01.
Valaha fájó és megtört szívvel tudattuk Rokonokkal, Barátokkal,Ismerősökkel, Kit annyira szerettünk Eltávozott Közülünk.
Megszűnt drága szíve dobogni, Ő nem mondja már többé.. ..fáj.De Kik elveszítettük, Itt maradt a hatalmas űr,s a fájdalom.
Nem pótolja senki, Fájdalmunkban osztozott Mindenki. Mindig szeretettel gondolunk Rájuk, S Emlékük,szívünkben örökké él.
Gyújtsunk ma gyertyát Emlékezzünk Szeretettel Rájuk, Kiket ma is úgy szeretünk, Mint amikor még,itt voltak Közöttünk.
Szeretetben,Békességben telő napot Kivánok.
Szeretettel,Kéklaguna.
|
A mély gyász, amelyet egy szeretett lény halálakor érzünk, abból a megérzésből fakad, hogy minden egyénben rejlik valami leírhatatlan, valami, ami csak rá jellemző, és ezért teljességgel pótolhatatlan.
Kati és Macsekok |
"Ezen a napon minden más, Újra mélyen érint meg a gyász, Nincs már velünk együtt, Kit ismertünk vagy szerettünk, Ma lélekben újra együtt lehetünk.
Eszembe jutnak az együtt töltött napok, Fülemben újra megcsendült a hangod, Szinte látom minden mozdulatod, Nem is tudhatod, mennyire fáj hiányod.
Gyertyákat gyújtunk és mécseseket, Ezek a fények világítsanak Neked, Örök világosságban, békességben nyugodj, Soha el nem felejtünk, biztosan tudod!"
Szeretteink elvesztése, nagyon fájdalmas, értük gyújtunk gyertyákat és mécseseket...
Kívánok meghitt, békés, nyugodt hosszú hétvégét! Szeretettel: Manócska |
Ezen a napon minden más
Újra mélyen érint meg a gyász
Nincs már velünk együtt
Kit ismertünk vagy szerettünk
Ma lélekben újra együtt lehetünk.
Eszembe jutnak az együtt töltött napok
Fülemben újra megcsendült a hangod
Szinte látom minden mozdulatod
Nem is tudhatod, mennyire fáj hiányod.
Gyertyákat gyújtunk és mécseseket
Ezek a fények világítsanak Neked
Örök világosságban, békességben nyugodj
Soha el nem felejtünk, biztosan Tudod!
Nyugodt, békés napokat kívánok!
Nagyon sok szeretettel gondolok Rád: Sissi |
Emlék maradok
Ne fájjon nektek, hogy már nem vagyok,
Hiszen Napként az égen nektek ragyogok!
Ha szép idő van s kék az ég
Jusson eszetekbe sok szép emlék.
Ha rám gondoltok soha ne sírjatok-
Inkább a szép dolgokon kacagjatok!
Ha telihold van, az értetek ragyog
S azt jelenti, hogy boldog vagyok.
Ha hullócsillag száll az éjféli égen, Akkor mondjatok egy imát értem!
Én is imát mondok majd értetek,
Hogy boldog lehessen szívetek.
Ha rám gondoltok soha ne sírjatok,
Hiszen szívetekben jó helyen vagyok.
Emlékezzünk drága szeretteinkre. Sajnos ha másképpen már nem tudunk, lélekben legyünk együtt velük Zsóka
Katt a képre
|
B.B. |
Régen jártam nálad...de nem felejtettelek :) Costello
|
Nem haltam meg. Csak ezentúl, mindig egyedül ébredsz. S nem leszek veled Éjszaka, amikor álmodból sírva rettensz.
Nem haltam meg. Csak ezentúl, nem csókolom a könnyed. Ha terítesz, elég lesz egy tányér is, s már sosem lesz közös Ünnep.
Nem haltam meg. Csak ezentúl, Ne félj! Ne hulljon a könnyed. Mert láthatatlanul Követlek én. S ezentúl,... Örökre így lesz.
Lélekben legyünk együtt...akkor talán könnyebb lesz elviselni...
Ölellek:Isa |
[Későbbi] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1] [Archívum]
|